Aggodalomra azonban semmi ok. Ez a könyv nem azokkal a fizikai modellekkel foglalkozik, amelyekkel az ősrobbanás vagy a húrelmélet kutatói. A Csábító számokhoz hasonlóan, a szerző most is a hétköznapi emberek számára is érthető fizikai alapkérdéseket boncolgatja, rengeteg humorral, és megdöbbentően egyszerű megoldásokkal.
Christoph Drösser : Csábító erők – Avagy a mindennapok fizikája
V. VIRSLIFIZIKA, AVAGY MIÉRT MINDIG HOSSZÁBAN REPED FÖL A VIRSLI?
Péntek este. „Wolfgang Virslisautójá”-nál nyugalom honol.
Mint mindig, most is az egyik utcasarkon parkolt le a kocsival a hamburgi Schanzen negyedben. Este kilenckor még üresek az utcák. Majd változik a kép: éjfél felé a színházlátogatók megindulnak a környék klubjai és kocsmái felé, és közben Wolfgangnál bekapnak egy pár virslit.
Már a cégtáblán is látszik, hogy Wolfgang egy olyan virsliárus, aki büszke arra, hogy tanult ember, és aki nagyra becsüli az anyanyelvét. Nem is azt írta ám a bódéjára, hogy „hot-dog”!
Valamikor régen tényleg fizikát tanult, de aztán a hatvanas évek vége felé az események forgatagában elfelejtkezett a vizsgákról. De hát akadt is bőven, ami elterelhette a figyelmét, például a kikötő utcájában lévő házakért folytatott harc különösen fontos volt számára. Ez a harc időközben a múlté lett, többé-kevésbé nyertesen is került ki belőle, de aztán már nem vizsgázott le. Később meg hirtelen remek lehetőség adódott: két sarokkal odébb megvehette a virsliárus bódéját.
Wolfgang párszor már megpróbálta a konyhában kamatoztatni fizikatudását. Például, a virslik végébe egy-egy drótot dugott, és a konnektorból rájuk engedte a 220 voltot. Így belül kellemesen melegek lettek, pont jók, kívül pedig csak annyira melegedtek át, hogy még meg lehetett őket fogni. Néhány vevő azonban idegenkedett az eljárástól, mert a villamosszékre emlékeztette őket, és nem akartak olyan virslit enni, amin nem sokkal azelőtt még áram folyt keresztül. Azóta Wolfgang virslisstandja olyan, mint akármelyik másik, leszámítva, hogy ő virslinek nevezi a virslit.
Több részlet a cultura.hu -n.
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|