Fizikáról közérthetően
A cím és a címlap senkit se tévesszen meg: a szőke nő feje fölött az almával nem az a bizonyos „Éva”, aki elcsábult a kígyó beszédétől. Inkább Newton almája egy ember feje fölött - írja a Cseppek.

Persze, akik olvasták a Csábító számok című könyvet, azok már „jobban értesülteknek” vallhatják magukat – hiszen mindkét könyv szerzője az a Christoph Drösser, aki egy népszerű tudományos folyóirat (Zeit Wissen) főszerkesztőjeként városi legendák után nyomoz.

A fizika az élet minden területén ott van, s mivel „real” tudománynak mondjuk, az az elképzelés alakult ki, hogy minden megmérhető, minden megismerhető. Drösser jó érzékkel Arkhimédesz történetével (Heuréka! – kiáltott föl Arkhimédesz – s kiugrott a fürdőből…) kezdi a könyvét, aztán rátér a görög tudósról elnevezett fizikai törvényre. Nagyon egyszerűen, de számokkal, számolással, fizikai törvények ismertetésével bemutatja, hogy Arkhimédesz zseniálisan felfedezett valamit. Vitruvius római írónak köszönhetjük, hogy ránk maradt a történet, de ez két okból is sántít:


a)      Vitruvius leírja, hogy Arkhimédesz hogyan bizonyítja be a királynak, hogy az arany koronájába ezüstöt is felhasznált a készítője. Ahogy a római leírja, úgy nem volt lehetséges a bizonyítást elvégezni, de Drösser rámutat, hogy másképpen igen;
b)      A másik probléma, hogy a lényeget, mit is fedezett fel Arkhimédesz, azt nem értette meg. Nem arról van szó, amit versbeszedetten még évtizedekkel ezelőtt is sulykoltak a gyerekek fejébe (Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt ……), hanem a felhajtóerőről van szó.
 
Szóval, bár a történet a fenti két okból is sántít, de példa arra, hogy van egy jelenség, amelyet fizikai törvényszerűséggel tudunk magyarázni, illetve ha a fizikai törvényszerűséget ismerjük, azt be tudjuk mutatni, mérni a hatást (nagyságot, jelenséget stb.)
Drösser a hétköznapi élet megfigyeléseit magyarázza meg a fizikai törvényekkel: a ducik miért csúsznak le gyorsabban a lejtőn?; a virsli miért reped fel hosszában?; milyen irányban forog a víz, ha leengedem a mosdóban? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg. Már azt hisszük, hogy minden, ha nem is egyszerű és világos, de a fizikai törvényszerűségek ismeretében bizonyítható, s akkor elérkezünk a kvantum fizikához. Schrödinger „macskája” illetve tudományosabban fogalmazva Schrödinger paradoxonja rádöbbent arra, hogy egy bizonyos szint után már a fizikai (is) „elméleti spekuláció”, filozófiai kérdéseket vet föl.


Ha nem ismered Schrödinger „macskájá”-t, már csak ezért is érdemes elolvasni a könyvet. Ínyenceknek pedig azt is elárulom, hogy a virslifőzés rejtelmeit is megismerhetjük a könyvből – én kipróbáltam az ajánlott főzési módot, szuper (persze nem árt jó virslit venni)!

Forrás: cseppek.hu

Ez egy álomország? Nem! Egy igazi szeretemország.
Képzeljünk el egy országot, egy olyan helyet, ahol szeretünk élni. Nem azért szeretjük, mert minden az ölünkbe hullik és nem azért, mert kevés munkával jól lehet keresni, vagy mert nem kell...
Minden fejben dől el. Kivéve az összecsukott vasalódeszkát, az a szobában dől el.
Hartay Viharsarki Kattintós Csaba csinált egy préselt növénygyűjteményt az emberekből. Ez itt az. Szépen lekaszálta őket a Facebookon, a buszon, a kiskonyhában, wellness-szállodában a bugyborékos...
további újdonságok »
Fordította: Szieberth Ádám
A francia nők tudnak élni!
A francia nők nem híznak (New York Times bestsellerlista 1. hely) szerzőjének új könyvében az írónő górcső alá veszi a franciák osztriga iránti vonzalmát. Megismerhetjük az osztrigát...
Charlie Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni.
A végzetes járványt követően...