Fizikáról közérthetően
A cím és a címlap senkit se tévesszen meg: a szőke nő feje fölött az almával nem az a bizonyos „Éva”, aki elcsábult a kígyó beszédétől. Inkább Newton almája egy ember feje fölött - írja a Cseppek.

Persze, akik olvasták a Csábító számok című könyvet, azok már „jobban értesülteknek” vallhatják magukat – hiszen mindkét könyv szerzője az a Christoph Drösser, aki egy népszerű tudományos folyóirat (Zeit Wissen) főszerkesztőjeként városi legendák után nyomoz.

A fizika az élet minden területén ott van, s mivel „real” tudománynak mondjuk, az az elképzelés alakult ki, hogy minden megmérhető, minden megismerhető. Drösser jó érzékkel Arkhimédesz történetével (Heuréka! – kiáltott föl Arkhimédesz – s kiugrott a fürdőből…) kezdi a könyvét, aztán rátér a görög tudósról elnevezett fizikai törvényre. Nagyon egyszerűen, de számokkal, számolással, fizikai törvények ismertetésével bemutatja, hogy Arkhimédesz zseniálisan felfedezett valamit. Vitruvius római írónak köszönhetjük, hogy ránk maradt a történet, de ez két okból is sántít:


a)      Vitruvius leírja, hogy Arkhimédesz hogyan bizonyítja be a királynak, hogy az arany koronájába ezüstöt is felhasznált a készítője. Ahogy a római leírja, úgy nem volt lehetséges a bizonyítást elvégezni, de Drösser rámutat, hogy másképpen igen;
b)      A másik probléma, hogy a lényeget, mit is fedezett fel Arkhimédesz, azt nem értette meg. Nem arról van szó, amit versbeszedetten még évtizedekkel ezelőtt is sulykoltak a gyerekek fejébe (Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt ……), hanem a felhajtóerőről van szó.
 
Szóval, bár a történet a fenti két okból is sántít, de példa arra, hogy van egy jelenség, amelyet fizikai törvényszerűséggel tudunk magyarázni, illetve ha a fizikai törvényszerűséget ismerjük, azt be tudjuk mutatni, mérni a hatást (nagyságot, jelenséget stb.)
Drösser a hétköznapi élet megfigyeléseit magyarázza meg a fizikai törvényekkel: a ducik miért csúsznak le gyorsabban a lejtőn?; a virsli miért reped fel hosszában?; milyen irányban forog a víz, ha leengedem a mosdóban? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg. Már azt hisszük, hogy minden, ha nem is egyszerű és világos, de a fizikai törvényszerűségek ismeretében bizonyítható, s akkor elérkezünk a kvantum fizikához. Schrödinger „macskája” illetve tudományosabban fogalmazva Schrödinger paradoxonja rádöbbent arra, hogy egy bizonyos szint után már a fizikai (is) „elméleti spekuláció”, filozófiai kérdéseket vet föl.


Ha nem ismered Schrödinger „macskájá”-t, már csak ezért is érdemes elolvasni a könyvet. Ínyenceknek pedig azt is elárulom, hogy a virslifőzés rejtelmeit is megismerhetjük a könyvből – én kipróbáltam az ajánlott főzési módot, szuper (persze nem árt jó virslit venni)!

Forrás: cseppek.hu

Máramarosi Lili, Szabó Tibor Benjámin (szerk.)
Az Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben "Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára" címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl,...
Frank Schätzing
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét:...
Jonas Jonasson
Fordította: Kúnos László
Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius...
Jodi Picoult
Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ