1. Édesapáddal folytatott beszélgetéseidben sokan saját családjukra ismerhetnek. Azt is leírod, hogy édesapádnak milyen elvárásai voltak fiával kapcsolatban. Hogyan fogadta a családja, hogy egy ilyen botrányosnak bélyegzett könyvet írtál, és aztán otthagytad mindkét munkahelyed?

A szüleim nagyon büszkék voltak rám, arra, hogy elértem a célomat, és író lettem. De közben azért aggódtak, hogy akkori alkalmazóm (Eli Lilly) esetleg beperel, vagy más módon támad majd azokért a botrányos dolgokért, amiket végül is a könyvemben leírtam. Ők egyáltalán nem támogattak abban, hogy otthagyom a Pfizert, hiszen sikeres voltam, és jól kerestem. Azt hiszem, a szülők nem szeretik, ha a gyerekük túl sokat kockáztat. Végül aztán megértették, hogy egyszerűen halálosan untam már a Pfizernél, és ki akartam próbálni magam íróként.

2. A könyv 13 fejezetében nem csak a Viagráról írsz, hanem az olvasó rengeteget szórakozhat azon is, ahogy éles helyzetben első botladozó lépéseidet megteszed. Nagyon sikeres voltál, és az olvasónak mindenképpen olyan érzése támad, hogy élvezted is a munkát, az orvosok és az egészségügyi dolgozók is megkedveltek, a kollégáiddal is jó kapcsolatban, bajtársias viszonyban voltál. Milyen érzés volt mindezt otthagyni?

A legnehezebb az emberektől való elválás volt. A kollégákra gondolok, meg azokra az orvosokra és nővérekre, akikkel mindennap találkoztam. Nagyon társaságkedvelő vagyok, és ebben a munkában azért fizettek, hogy emberekkel beszélgessek. Mintha egy álom vált volna valóra számomra. Az írók magányos életére felcserélni ezt, rettenetesen nehéz időszak volt az életemben.

3. Gondolom, sokan úgy tekintenek rád, mint aki mindent tud a Viagráról. Elárulnál nekünk is valami olyasmit, amit esetleg szélesebb körben nem tudnak a gyógyszerről?

Esetleg azt kevesen tudják, hogy sportolók is használják a Viagrát, hogy növeljék a teljesítményüket. Mivel a szer értágító hatású, ezért hatására több vörösvérsejt jut a szívhez és az izmokhoz.

4. A könyvben részletesen leírod, hogy milyen is a gyógyszeripari értékesítők, salesesek munkája. Az olvasók biztosan hatalmasakat kacagnak az anekdotákon. Ha mégsem fordultál volna az írás felé, milyen munkahelyet tudnál elképzelni a hozzád hasonlóan tehetséges embereknek?

Talán a standup műfaját. Hogy humoros történetekkel szórakoztatom az embereket. Ha nem adódott volna ez a lehetőség az értékesítés területén, akkor valószínűleg középiskolai irodalomtanár és testneveléstanár lett volna belőlem, mert nagy örömet okoz számomra mások felkészítése, edzése, és aztán az a pillanat, amikor meglátom a szemükben a büszkeséget, hogy fejlődtek valamiben.

5. Nem zavar, hogy a könyv elolvasása után, esetleg minden salesesre úgy tekintünk majd, hogy kevés munkával rengeteg pénzt keresnek, feltéve, ha bírják az ezzel járó unalmat?

Ez nem zavar. Igaz, legfőképpen a gyógyszeriparban nagyon szabályozzák azt, hogy egy értékesítő, egy látogató mit mondhat az orvosoknak. De az életben vannak szörnyűbb dolgok is, mint az, hogy jól fizetnek azért, hogy unatkozz!

6. A könyvről széles körben elterjedt, hogy olyan mértékben lerántja a leplet a gyógyszeripar praktikáiról, hogy ezzel egyedülálló a piacon. Nem bántad meg, hogy ilyen nyíltan írtál a könyvben? Te is úgy gondolod, hogy a maga nemében egyedülálló a könyved?

Nem, nincs mit megbánnom. Egyszerűen csak el akartam mesélni, milyen érzés a másik oldalon lenni, az én helyemben lenni, mindezt persze szórakoztatóan és úgy, hogy közben egyáltalán nem veszem magam halálosan komolyan. A könyvem egyedülálló abból a szempontból, hogy ez az első őszinte beszámoló a gyógyszeripari értékesítők munkájáról, feladatairól. Korábban megjelent könyvekben arról írnak, hogyan legyél minél sikeresebb. De nem mesélnek arról, milyen ez az élet a valóságban.

7. Milyen visszajelzéseket kaptál az olvasóidtól?

Rengeteg értékesítő, orvoslátogató keresett meg a Facebookon keresztül. Rengetegen közülük azért rajongtak a könyvért, mert olyan érzésük volt, mintha csak a saját élettörténetüket olvasnák. Mindegyikük teljes mértékben a valóságnak megfelelőnek találja a könyvemben leírtakat. Azért persze, szerencsémre, sokat nevettek olvasás közben! 

8. A könyv két utószavában röviden leírod, hogyan és kinek a fejében született meg a film (Szerelemről és más drogokról, melyet januártól vetítenek a magyar mozikban) gondolata. Arról viszont keveset írsz, hogy miként írták meg aztán a könyvből a film fő történetszálát alkotó szerelmi történetet. Mesélnél erről a magyar rajongóknak?

Miután eladtam a filmjogokat, nem működtem közre a film megszületésében. Az a forgatókönyvírók és a rendezők feladata volt. A gyógyszeriparral kapcsolatban megmaradtam tanácsadói szerepkörben, de a történettel kapcsolatban nem engem kérdeztek. 

9. Sikerült a beígért két jegy mellé további tiszteletjegyekhez jutnod?

A filmet Los Angelesben mutatatták be, 2010. november 4-én, az American Film Institute (AFI) évente megrendezett filmfesztiválján. Az esemény megtiszteltetés volt a számomra is!  A családomnak már volt repülőjegyük november végére, mert a filmet november végétől kezdték el játszani a mozik. Hatalmas partit rendeztem magamnak, 170 ember volt rá hivatalos! Így aztán kétszer nem repültek LA-ba. De ettől függetlenül, sikerült kidumálnom még két tiszteletjegyet a bemutatóra: úgy éreztem, még mindig jó értékesítő vagyok!

10. Mit gondolsz filmbéli önmagadról?

Bárcsak Jake több felülést csinált volna a forgatás előtt! Csak viccelek: megtisztelő számomra, hogy egy Jake-hez hasonló tehetséggel és tapasztalattal rendelkező színész játszott engem! A forgatás előtt sok időt töltöttünk együtt, és lenyűgözött, hogy milyen átlagos és normális srác is Jake. Okos, és remek a humorérzéke. Ráadásul még jobban is néz ki nálam, úgyhogy határozottan örömmel fogadtam, hogy őt választották a szerepre! 

11. A szüleid és a családod milyen érzésekkel nézett téged a szélesvásznon?

Mindenkinek tetszett a film, de mindenkitől azt hallottam vissza, hogy bárcsak jobban követték volna a könyv történéseit. De azt hiszem, csak nem akartak megbántani!

12. És neked tetszett a film?

Imádtam! A könyv nyilvánvalóan a kezdőlökést adta meg a forgatókönyvíróknak és a rendezőnek. A filmbéli szerelmi történet sokkal mélyebb, és Jake és Anne között lenyűgöző és szívbemarkolóan őszinte szálak szövődnek.