A koronavírus kitörésével egyre-másra jelentek meg elemzések, naplók, ismeretterjesztő könyvek, interjúkötetek, esszék a 21. század eddigi legnagyobb globális járványáról. A vírus megihletett számos szépirodalmi alkotót is (az Athenaeum Kiadónál jelent meg a The New York Times nagyszabású novellagyűjteménye, a Dekameron-projekt 2021-ben, valamint a váratlanul kitörő sikert aratott Esetlapok című, kórháznovellákat tartalmazó kötet, az akkor ötödéves medika, Imolya Patricia novellái).

Brendan Borrell: Verseny a vakcináért

A koronavírus elleni küzdelem hiteles története

Az Athenaeum Kiadó gondos mérlegelés után olyan hiteles kötet megvásárlása mellett döntött, amelynek oknyomozó újságíró szerzője alaposan utánajárt a koronavírus elleni (nyugati) oltóanyag kifejlesztése, valamint a már kész vakcina terjesztése (disztribúciója) mögötti háttérintézkedéseknek, a verseny kormányzati és piaci szereplőinek. Brendan Borrell mélyinterjúkat készített a szakértőkkel, és minden egyes állítását alá tudja támasztani – a kötetet alapos forrásjegyzék zárja, az egyes állításokat bárki ellenőrizni tudja (ami egy olyan világban, ahol sokak szerint a koronavírus csak egy egyszerű influenza – ha volt egyáltalán, és nem csak a gyógyszeripar találta ki), több mint döntő érv amellett, hogy elolvassuk a könyvet és ráeszméljünk, micsoda erőfeszítés, mekkora együttműködés és a tudományba vetett csorbítatlan hit kellett ahhoz, hogy a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca stb. hihetetlen energiák megmozgatásával rekordidő alatt hatásos oltóanyagokkal tudjon előállni.

„Egók, presztízs és profitérdekek ádáz harcának története, ami vérbeli thrillerként is olvasható.” Library Journal

Emlékszünk még? Kína Hupej tartományában, a vuhani halpiacon rejtélyes vírus üti fel a fejét. Sokan kerülnek kórházba, többen az intenzív osztályra, és rengetegen meghalnak. A járvány világszerte rohamosan terjed. A kórházak folyosói is ágyakkal telnek meg, a kormányok a használható lélegeztetőgépeket számolják, és szakértők vitatkoznak, kötelezővé tegyék-e a maszkviselést. Ekkor, 2020 elején már rengeteg tudós dolgozik a járvány megfékezésén és a vakcinán. Vajon ki nyeri az ádáz csatát az oltóanyagért?

Brendan Borrell oknyomozó újságíró látványos képet fest arról, miképpen küzdöttek a vírussal – és egymással – a vakcinaversenyben részt vevő nagy nyugati gyógyszergyárak. Könyve részletesen bemutatja az utóbbi évek legnagyobb amerikai kutatási és kormányzati összefogásának, a Warp Speed hadműveletnek a hátterét, amelyben olyan megacégek versenyeztek egymással, mint a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Merck, vagy a Pfizer és a vele együttműködő BioNTech. Ez utóbbi alelnöke és kimagasló kutatónője, a pályáját Magyarországon kezdő Karikó Katalin is szerepel a kötetben.

A Verseny a vakcináért korunk holdutazással felérő orvostudományi csodájának teljes, megdöbbentő történetét meséli el. A könyvből hamarosan sorozatot készít az HBO a rendező-producer Adam McKay közreműködésével (Utódlás, Alelnök, A nagy dobás).

A Los Angelesben élő Brendan Borrell neves újságíró; cikkei többek között a Bloomberg Businessweek, a National Geographic, a The New York Times című lapokban jelennek meg. A Verseny a vakcináért az első könyve.

 

Részlet a könyvből:

Zhang látta, hogy a vuhani koronavírus genomjának nagy része azonos egy másik koronavíruséval, amit egy olyan denevérből izoláltak, amelyet a vietnámi határ mellett fekvő, szubtrópusi éghajlatú Jünnan tartományban fogtak be. A két vírus minden egyes megfertőzött áldozattal egyre jobban eltávolodott egymástól időben és térben is. Zhang január 5-én fejezte be az elemzését, és remélte, hogy olyan

gyorsan publikálhatja az új koronavírus génszekvenciáját, amennyire csak lehetséges. Ő egyike volt azon kínai szakértőknek, akik ekkorra már hozzájutottak a vírushoz, de a hírét mindeddig titokban tartották.

Azon a héten a vuhani rendőrség helyi orvosokat tartóztatott le, akik egy SARS-szerű vírusról posztoltak a közösségi médiában. A hatóságok figyelmeztetésben részesítették őket az interneten való rémhírterjesztésért, ami Kínában bűnnek számít. Az egészségügyi minisztérium megtiltotta a génszekvencia publikálását, ám a járványról árulkodó információ lassanként kiszivárgott az internetre.

Amikor a kínai kormány hosszú késlekedés után végül elismerte, hogy a megbetegedések egy koronavírushoz köthetők, a WHO ömlengve magasztalta a kínaiakat, és kijelentették, hogy a szekvenálás „figyelemre méltó eredmény, mely azt demonstrálja, hogy Kína egyre jobban képes menedzselni az új járványokat.”

A génszekvencia azonban ekkor még mindig nem volt elérhető online. „Ez egyszerűen nevetségesnek tűnt” – mondta Zhang egyik kutatótársa és közeli barátja, Eddie Holmes, aki akkoriban az ausztráliai Melbourne-ben dolgozott. Január 11. reggelén Zhang a sanghaji reptéren várakozott a pekingi gépre, mert munkaügyben a fővárosba kellett repülnie, amikor Holmes hívta a mobilján. Holmes tudott a genetikai elemzésről, de magát a szekvenciát ő sem látta. Elmondta Zhangnak, hogy a kutatók szerte a világon epekedve várják, ezért nyilvánosságra kell hoznia. „Azt kértem Holmestól, hogy adjon egy perc gondolkodási időt” – mesélte Zhang, és a szemöldökei közötti függőleges barázda mélyebbé vált, ahogy erősen elgondolkodott a kérdésen. Ugyanígy töprenghetett akkor, ott, a sanghaji repülőtéren, miközben Holmes várta a választ, a repülő hajtóműve pedig felbőgött.

„Muszáj publikálni most” – erősködött Holmes.

„Rendben, rendben” – válaszolta Zhang. Letette a telefont, majd elküldte Holmesnak e-mailen a fájlt, amelynek „WH-Human_1” volt a neve.

Holmes ezután levelet írt egy barátjának, Andrew Rambautnak a skóciai Edinburgh-be, aki a Virological.org weboldal moderátora volt. Ez a honlap a vírusszakértők virtuális gyülekezőhelye. Holmes elmondta Rambautnak, hogy nála van a szekvencia. Edinburgh-ben ekkor már éjfél is elmúlt, de Rambaut egy éjjeli bagoly. Azt kérte Holmestól, hogy küldje el a fájlt, majd írtak hozzá egy rövid tájékoztató szöveget, amelyben figyeltek arra, nehogy megsértsék a beteg személyiségi jogait, aki felgyógyult. Végül Rambaut rákattintott a „Feltöltés” gombra. Péntek este volt az Egyesült Államokban, a szekvenciára vezető linkek ennek ellenére hamarosan záporozni kezdtek a Twitteren, és több száz tudományos levelezőlistán, chatüzenetekben és Slack-csoportokban terjedtek fénysebességgel.

„És ezzel elkezdődött” – írta az egyik virológus.

„Utazás a tudomány sebességével” – írta egy másik.

„Elképesztő idők” – írta egy harmadik.

Zhangnak azonban semmi oka nem volt az ünneplésre. A kínai állampolgárok súlyosan megfizetnek azért, ha megszegik a kormány hírzárlatát. A hatóság emberei razziát tartottak a laborjában, és – feltételezhetően, mert Zhang ezt sosem mondta ki nyíltan – lefoglalták a hűtőjéből a tüdőmosásból származó minta maradványait. Korlátozták a laborban végezhető munkát, őt magát pedig azzal fenyegették meg, hogy az állam ellenségének nyilvánítják. Hivatalosan ezt az eljárást „kiigazításnak” nevezik. Holmes megfogalmazásában azonban „szar került a ventilátorba”. Kína elfojtotta a határain belüli hangokat, és azt jelentette a nemzetközi közösségnek, hogy több mint egy hete nem találtak új esetet. A járvány kezdete óta, a hivatalos szervek állítása szerint, negyvenegy embert diagnosztizáltak előzetesen, és izolálták őket, illetve hétszázhatvanhárom velük kapcsolatba lépett kontaktszemélyt nyomoztak le. Más szóval, a koronavírust sikerült megfékezni.

 

[…]

 

A fehér házi tisztviselők csak a homlokukat ráncolták, amikor a bőbeszédű Kadlec George Washingtonról tartott kiselőadást, aki beoltatta a katonáit fekete himlő ellen. Kadlecnek nehezére esett megérteni, hogy az adminisztráció miért nem osztozik az ő, biológiai fenyegetéssel kapcsolatos aggodalmaiban. Talán ezekből az emberekből hiányzik az a képzelőerő, amely annak a megértéséhez kellett, hogy a nemzetnek még a kis valószínűségű

eshetőségekre is fel kell készülnie. Vagy talán egyszerűen csak rövid távon gondolkodtak, ahogy a klímaváltozás tagadásával is tettek. Úgy gondolták, hogy mire az évszázadonként csak egyszer bekövetkező katasztrófa beüt, Trump már nagy valószínűséggel nem lesz hivatalban.

 

Athenaeum Kiadó, 2023.
Megjelenés: 2023. január 17.
Fordító: dr. Molnár Csaba
Szerkesztő: Helfrich Judit

Petőfi Sándor Szerelem gyöngyei Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....

Karinthy Frigyes Így írtok ti - Gyűjteményes kiadás Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...

Móricz Zsigmond Úri muri ,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...

Ady Endre Szeretném, ha szeretnének ,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...

Babits Mihály Timár Virgil fia ,,Az él igazán, aki másért él" Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...

Leo Vardiashvili Sűrű erdő szélén Fordította: Neset Adrienn Élni fontosabb, mint túlélni. ,,Lehengerlő olvasmány." - Financial Times ,,Megrendítő és fájdalmasan komikus." - The Observer Az ilyen regények utat mutathatnak. - The Guardian ,,Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem,...

CRISTINA CAMPOS Történetek férjes nőkről Fordította: Mester Yvonne Mindannyiunknak vannak titkai Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről. Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad. Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen...

Claudia Hochbrunn Itt mindenki idióta? - Az irigyek, az örök optimisták és egyéb nehéz természetű embertársaink Fordította: Csősz Róbert Mindenki idióta - csak én nem! Bármerre nézünk, mindenhol csak irigyeket, örök optimistákat, egyszóval idiótákat látunk. Idegesítenek és fárasztanak a munkahelyünkön, a szabadidőnkben, az interneten és a politikában....

Drága édesanyám - 15 megható történet arról, aki a legfontosabb Anya csak egy van Édesanyák, akik féltő szeretettel kísérik gyermekeik minden lépését. Asszonyok, akik akár életüket is feláldozzák értük. És nők, akiket sokszor nehezen értünk, pedig oly sok minden...