Jodi Picoult Második látásra című kötete látszólag egy paranormális nyomozás köré összpontosul, közben viszont Vermont állam történelmének egyik ritkán tárgyalt, szégyenletes epizódját villantja fel, melynek keretében jó száz éve – a tudomány nevében – több száz kényszersterilizálást hajtottak végre. A regény 2003-ban jelent meg az Egyesült Államokban, magyarul pedig most először vehetik kezükbe az olvasók. Az amerikai kötetben található interjúban Jodi Picoult a génterápiáról és a tudományhoz fűződő viszonyáról is beszél, emellett felidéz egy massachusettsi szellemvadászatot, és kiderül az is, hogy személy szerint hisz-e a szellemekben.

Manapság kétségtelenül erősen vitatott téma a magzatok genetikai szűrése. Miért döntött úgy, hogy ezt a kérdést is beleszövi a regényébe? Mi a véleménye erről az ellentmondásos témáról? Vajon a józan ész keretein belül valóban a szülők kezébe kellene adni a döntést, milyen gyermeket szeretnének?

Úgy vélem, nem beszélhetünk az eugenika kérdéséről anélkül hogy végiggondolnánk, mivé alakult át végül ez a mozgalom. Amikor a Második látásra című könyvemhez anyagot gyűjtöttem, meglepve értesültem róla, hogy az Amerikai Eugenikai Társaság Cold Spring Harborban, New Yorkban található hajdani székhelye jelenleg a Humán Genom Projekt kutatásainak ad otthont. Eleinte ez véletlen egybeesésnek tűnt, amíg bele nem gondoltam, hogy a két program mögött valójában ugyanaz a tudományág áll: két olyan csodálatra méltó kutatásról van szó, amelyek – természetüknél fogva – a kényes erkölcsi problémákon könnyen elcsúszhatnak. Én személy szerint támogatom az őssejt-kutatásokat és a génterápiát, amelyek segítségével számtalan betegséget gyógyíthatunk, és számtalan életet tehetünk jobbá. Ugyanakkor belátom, hogy a génterápia alkalmazása kapcsán el kell döntenünk, mi számít hibának – egy rákos sejt esetében természetesen mindenki arra szavazna, hogy javítsuk ki a hibát, de mi a helyzet azzal a génszerkezettel, amely egy gyermeknél siketséget okoz? Vagy azzal, amely alacsony termethez vagy gyenge fizikumhoz vezet? Vajon az ember akkor is elvetetne egy olyan gyermeket, aki az életének későbbi szakaszában nagy eséllyel szenved majd szívbetegségben, ha a szóban forgó gén talán soha nem is okoz problémát? Innen már nincs is olyan messze a genetikailag megtervezett emberi faj, márpedig ez igencsak rémisztő gondolat. A Második látásra című könyvemben arra szeretnék rávilágítani, hogy a génterápia csodálatos technológiai előrelépést jelent ugyan, de a tudomány mellett legalább ennyire fontosak az érzelmek és az erkölcsi felvetések. Nem számít, melyik oldalon állunk ebben a vitában, fontos, hogy beszéljünk róla, és alaposan mérlegeljük a másik oldal érveit is – máskülönben mi magunk is épp olyan szűklátókörűen fogunk gondolkodni arról, mit jelent a „jó ember” fogalma, mint azok, akik az 1930-as évek eugenikai programjában vettek részt.

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható itt

A Második látásra megrendelhető itt

Petőfi Sándor Szerelem gyöngyei Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....

Karinthy Frigyes Így írtok ti - Gyűjteményes kiadás Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...

Móricz Zsigmond Úri muri ,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...

Ady Endre Szeretném, ha szeretnének ,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...

Babits Mihály Timár Virgil fia ,,Az él igazán, aki másért él" Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...

Ben Kane Napóleon ügynöke Fordította: Sziklai István Szinte érezni a félelem ízét Oroszország, 1812. Franciaország végre méltó ellenfélre talált? Oroszország lerohanásának előestéjén a félig francia, félig angol Matthieu Carrey Napóleon ötszázezres hadseregének soraiban...

Pataki Éva Nagymama és a mesterséges intelligencia ,,Hiszen, tételezzük fel, mire Kobak felnő, még létezik könyv, és lesz, aki olvas, és esetleg Kobak kezébe kerülnek a könyveim, és feltűnik neki, hogy mindenkiről szó esik, a testvéreiről,...

Vámos Miklós Anya csak egy van A halálnak van humorérzéke Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI,...

Szűcs Dóra Szivarfüst és vanília - Jelenetek Leni Riefenstahl és Balázs Béla szerelméből Balázs Béla, az elismert, sikerei csúcsán járó író egy éjszakai lokálban megismerkedik egy fiatal nővel, akinek nem tud ellenállni. A mindent elsöprő vonzalom hatására a meggyőződéses...