Kal Pintér Mihály dedikál a 90. Ünnepi Könyvhéten
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, 2019. 06.13-án csütörtökön
16 órára az Athenaeum Kiadó pavilonjához, Kal Pintér Mihály dedikálására.
ATYAVILÁG
Kezdetben vala a Város.
Aztán jöttek a papok, és rátaláltak az Igaz Vallásra.
És így lőn Papváros.
A kételkedők, a gúnyolódók, a kérdezők és tagadók száműzése után új világ születik: az ájtatosok menedéke, a kikényszerített egység, a helyes úton járó polgárok birodalma. Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskebőrbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdődhet a felkészülés a Megváltó érkezésére.
De mi van, ha a Megváltó csak nem akar megérkezni? És mi lesz, ha egy nap mégis megérkezik?
Kal Pintér Mihály első regénye sodró utazás a Hit Városába, egy feje tetején pörgő, szédítő világba. Arcátlanul őszinte szatíra, amelyen sírva nevethetünk és nevetve sírhatunk.
Semmiképp ne keresgéljünk hasonlóságokat a valósággal. Azok előbb-utóbb úgyis megtalálnak."
Kezdetben vala a Város.
Aztán jöttek a papok, és rátaláltak az Igaz Vallásra.
És így lőn Papváros.
A kételkedők, a gúnyolódók, a kérdezők és tagadók száműzése után új világ születik: az ájtatosok menedéke, a kikényszerített egység, a helyes úton járó polgárok birodalma. Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskebőrbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdődhet a felkészülés a Megváltó érkezésére.
De mi van, ha a Megváltó csak nem akar megérkezni? És mi lesz, ha egy nap mégis megérkezik?
Kal Pintér Mihály első regénye sodró utazás a Hit Városába, egy feje tetején pörgő, szédítő világba. Arcátlanul őszinte szatíra, amelyen sírva nevethetünk és nevetve sírhatunk.
Semmiképp ne keresgéljünk hasonlóságokat a valósággal. Azok előbb-utóbb úgyis megtalálnak."
Athenaeum 180
 |
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
 |
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
 |
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
 |
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
 |
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
További Újdonságok
 |
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
 |
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
Kiemelt Ajánlatok
|
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
|
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
