Regény a délszláv háború szörnyűségeiről, egy önzetlen édesanyáról és kisfiáról – Megjelent Pachmann Péter Misu háborúja című könyve!
Pachmann Péter regénye a délszláv háború idején játszódik, és egy anya szemén keresztül mutatja be az egyéni életutakat és borzalmakat. Nagyon érzékeny, ugyanakkor szókimondó írás. A kegyetlenséget ugyanolyan pontossággal ábrázolja, mint ahogy az anyai szeretetet és az önfeláldozást.

Interjú

Pachmann Péter Misu háborújáról írt szívszorító kisregényt. Vajon milyen háború ez? A szerző szerint egyszerre egy anyának és a gyermekének a belső vívódása, másrészt maga a valóságos, életveszélyes harc.
A Misu háborúja a délszláv háborúban játszódik, és gyakorlatilag bemutatja a háború borzalmait. Miért éppen ezt a témát, környezetet választottad? Mi volt mindennek az előzménye?

Annak idején, 22-23 éves fejjel véletlenül csöppentem bele Szarajevó mindennapjaiba. A város ostroma ugyan már véget ért, a harcok azonban korántsem. Híradós tudósítóként politikai interjúkat készítettem bosnyák, szerb és horvát döntéshozókkal jól őrzött objektumokban. Aztán, az interjúk után operatőr kollégáimmal nyakunkba kaptuk a várost és bejártuk a környékbeli hegyeket. Elképesztő volt látni, hogy néhány száz kilométerre a magyar határtól milyen pusztítást képes végezni a gyűlölet, a düh, vagy az, hogy egyesek a saját istenünknek kényszeresen szeretnénk megfelelni.

Számodra mi a történet legfőbb tanulsága? Mit szerettél volna elmondani?

A regényhez a háborús válság csak keret. Egy eszköz ahhoz, hogy bemutassam, vajon meddig képes elmenni egy anya, hogy a gyermekét megmentse a halál torkából. Természetesen a mostani európai népvándorlás aktuálpolitikai színezetet is kölcsönöz a történetnek, de maga a szinopszis már jóval azelőtt elkészült, hogy ezek a békét, jobb életet, boldogulást kereső emberek tömegesen megjelentek az európai városokban.

Mennyire valósak a szereplők? Illetve találkoztál bárkivel, akinek a története hasonlított Misu és édesanyja történetéhez?

Jóval a háború befejeződése után NATO-ösztöndíjat kaptam Szarajevóba, ahol amerikai és bosnyák katonák és pszichológusok meséltek nekünk a háború megalkuvást nem ismerő természetéről. Aknabiztos páncélkocsikkal jártuk be a várost és környékét. Az ostrom idején megsérült és megcsonkított gyerekekkel beszélgettünk korábban feltárt tömegsírok mellett. Az egyik féllábú kisfiú tekintete azóta is kísért. Őt az édesanyja húzta ki egy szekrény alól az egyik aknatámadás után. Akkor már csak a bőr tartotta a térdénél a sípcsontját és a vádliját.

Kiknek szántad a könyvet? Mit adhat ma Magyarországon Misu története az olvasóknak?

A regény egy háborús történetbe illesztett mély, belső utazás. Egy édesanya és a kisfia szívszorító „meséje” a huszadik századi Európa második felének legszégyenteljesebb éveiből. A helytelen és rossz aktuálpilitikai döntések bármelyik pillanatban teremthetnek hasonló helyzeteket. Ezeknek a helyzeteknek pedig Misu és a Misu-félék az elszenvedői, nem pedig a döntéshozók. De a regény mégis inkább azt mutatja meg, hogy a lélek legmélye a legszörnyűbb csatatér.

Tudósítóként annak idején mennyire voltál benne az eseményekben, mennyire tudtál kívülálló maradni? Van-e olyan élmény (főleg negatív), aminek a mai napig hatása alatt vagy?

1993-ban találkoztam egy fiatal bosnyák újságíróval, a bosnyák elnöki palota folyosóján. A külügyminiszterre vártunk, sokat beszélgettünk. Emlékszem, búcsúzáskor erősen szorította a kezem, teljesen reményvesztettnek tűnt. Ez a fiú 8 évvel később, amikor NATO-ösztöndíjjal jártam Szarajevóban, az egyik idegenvezetőnk volt. Már nem tudott kezet fogni velem. Aknára lépett a közelében valaki, ő pedig elveszítette a jobb karját. De a tekintete tele volt reménnyel. Hitt abban, hogy Szarajevó újjáépíthető, hogy a borzalmak majd generációról generációra lassan eltűnnek az emberek lelkéből. Ezt a tekintetet azóta sem felejtem. Ez minden nehézségen átsegít.

A Misu háborúja megrendelhető itt

Máramarosi Lili, Szabó Tibor Benjámin (szerk.)
Az Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben "Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára" címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl,...
Frank Schätzing
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét:...
Jonas Jonasson
Fordította: Kúnos László
Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius...
Jodi Picoult
Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ