Helló, Tajpej!
És igen, jó, hogy vittük magunkkal kínaiul a hotel nevét, bár persze kézzel-lábbal is elkommunikálunk, illetve a helyiek is szívesen és hosszan válaszolnak nekünk kínaiul, amit eddig még mindig értelmeztünk valahogy. − Az Athenaeum Kiadó keddi bejegyzését a tajpeji könyvvásárról Peiker Éva szerkesztő írja.

A Dubajba tartó repülőút kismiska volt ahhoz képest, ami utána következett. Hajnalok hajnalán, egy átvirrasztott éjszaka után ugyanis hiába pislogtunk érdeklődve az első osztályon ülők luxushelyei felé, a kényelmesebb ülés sem segített volna, elgémberedtünk, untuk a repülést, és nagyon szerettünk volna már Tajpejben lenni. Önsajnálat helyett mindenesetre lementünk alfába, és csodáltuk a mellettem helyet foglaló kínai lány leleményességét, aki folyamatosan kereste a tökéletes alvópózt, és mindig meg is találta, édesdeden szuszogott végig.

Potom 8 órával később leszálltunk végre, és rohantunk is a taxihoz, kisebb nyelvi malőrök után már ki is ragadta a sofőr a bőröndöt a kezemből, és száguldottunk a szállásunk felé. Rohantunk, mert este hétkor kezdődött a Tajpeji Nemzetközi Könyvvásár résztvevői tiszteletére rendezett hivatalos fogadás, ahova szándékoztunk időben beesni.

És igen, jó, hogy vittük magunkkal kínaiul a hotel nevét, bár persze kézzel-lábbal is elkommunikálunk, illetve a helyiek is szívesen és hosszan válaszolnak nekünk kínaiul, amit eddig még mindig értelmeztünk valahogy. Meglehetősen szórakoztató helyre csöppentünk, az biztos. Nem elég, hogy a világ végének érződik ennyi utazás után, meg amúgy is, abban a már-már pszichedelikus állapotban, amiben tegnap este leledztünk, minden meseszerűnek, sőt, karikaturisztikusnak tűnt. Én azok boldog táborát erősítem, akik képesek egy épületen belül is eltévedni, és a Pacific Business Hotel igencsak kedvez annak, hogy e szenvedélyemnek hódolhassak.
No de mire sikerült kikecmeregni legújabb labirintusunkból, már repültünk is tova, a Howard Plaza Hotelbe, a kínai-magyar csodaeseményre. Az első ember, akit megpillantottunk, kedves szerzőnk, Mészáros László, a Sikerre születtem című könyvünk írója volt, aki egy nappal előttünk érkezett, és természetesen már mindenkivel megismerkedett. Az ő ereje a kommunikációjában és az örök optimizmusában rejlik, öröm figyelni, ahogy betölti a teret. Betöltötték persze mások is, magyar (Európa, Kossuth, Libri, Magvető, Móra, Pozsonyi Pagony, Scolar, és az Athenaeum) és külföldi kiadókmunkatársai ácsorogtak egy teremben, hallgatva az ünnepi beszédeket, a magyar népzenét, vagy éppen majszolták a svédasztalról a helyi csemegéket. A magyar-kínai barátság szépen alakult, alakulni is fog, sőt, számunkra leginkább holnaptól alakul majd, amikor is végre a könyvvásáron győződünk meg arról, mennyire is találják izgalmasnak a helyiek a magyar irodalmat.

Peiker Éva

http://www.litera.hu/netnaplo/hello-tajpej


 

 

Máramarosi Lili, Szabó Tibor Benjámin (szerk.)
Az Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben "Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára" címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl,...
Frank Schätzing
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét:...
Jonas Jonasson
Fordította: Kúnos László
Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius...
Jodi Picoult
Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ