Magyar szeretők – Hercsel Adél interjú
Október 6-án megjelenik Hercsel Adél új könyve a Magyar szeretők. Húsz őszinte vallomás megcsalásról és viszonyokról.

Gondolom már rengetegen kérdezték tőled az utóbbi időben, hogy mi volt az a személyes, önéletrajzi indíttatás, ami miatt úgy döntöttél, hogy könyvet írsz a megcsalásról és a viszonyokról.

Következetesen el szoktam mondani, hogy a könyv témáját ajándékba kaptam. Weiler Péter társkereső oldalakkal foglalkozó szakember régi álma volt, hogy egyszer könyv szülessen az „emberről az online profil mögött”, vagyis arról, hogy milyen motivációk, történetek, akár személyes sorstragédiák húzódnak meg amögött, mire valaki eljut odáig, hogy szeretőt keressen magának, első sorban az internet segítségével. Izgalmas kérdés, hogy ma, amikor magyarok milliói vannak jelen a különböző közösségi média szájtokon, és a legkülönbözőbb típusú társkereső oldalakon, hogyan zajlik a partner, a szerető keresés.

Ha jól tudom, sokaktól megkaptad azt a kritikát is, hogy a megcsalás, a viszonyok témája lerágott csont, már mindent tudunk róla, minek erről könyvet írni.

Ez hatalmas tévedés. A téma hatalmas tabu a mai magyar társadalomban. Mikor olvastunk utoljára bulvárhírt arról, hogy valamelyik politikus megcsalta a feleségét?! Naugye. Biztosan sokan emlékeznek a nyolcvanas évek elején megjelent híres szociográfiára, Miskolczi Miklós Színlelni boldog szeretők, hazudni boldog hitvest című könyvére. Az egy dolog, hogy elavult, sokkal nagyobb probléma, hogy demagóg, csúsztat és torzít. Havas Henrik szeretős könyveit (2002, 2012) már nagyobb élvezettel olvastam, de ezek kizárólag női történetek tartalmaznak, ez pedig rettenetesen szexista és mára elavult: a nő=szerető megállapítással nem értek egyet. Ráadásul a Havas-féle történetek azt a radikális változást sem mutatják be, amit az internet hozott a kapcsolatok alakulásába. Ebben az értelemben a Magyar szeretők egy hiánypótló kötet.

Ennek megfelelően te is az interneten kerested az interjúalanyokat a kötethez?

Nagyrészt igen. Márciusban azzal kezdtem munkát, hogy férfi és női profillal is regisztráltam a közel százezer felhasználót számláló viszony.hu-ra. Nem árultam zsákba macskát: feltüntettem az adatlapomon, hogy azért vagyok jelen az oldalon, mert újságíróként interjúalanyokat, forrásokat, történeteket gyűjtök készülő, ősszel megjelenő könyvemhez. Fölmerült, hogy inkognitóban, valóban párt kereső felhasználóként regisztráljak, azonban ez egyrészt illegális lett volna az adatvédelmi törvény értelmében, másrészt újságíróilag sem lett volna etikus.

Mennyire volt nehéz szóra bírni az embereket, hogy a félrelépéseikről meséljenek?

Legnagyobb meglepetésemre kifejezetten könnyű dolgom volt. A férfiakat egyáltalán nem kellett győzködni, több százan jelentkeztek maguktól a hirdetésemre, a nőknek viszont egyesével írni kellett, így sikerült őket is bevonni. Végül nagyjából harminc férfivel és húsz nővel ültem le személyesen beszélgetni. Ebből válogattam ki végül azt a húsz beszélgetést, ami történet, vallomás formájában bekerült a könyvbe. Ebből is látszik, hogy a férfiak sokkal szívesebben beszélnek a hódításaikról, nem egyszer büszkélkednek velük, míg a nőkre ez kevésbé jellemző.

Miért érhette meg az interjúalanyaidnak beszélni egy újságírónak legféltettebb titkaikról?

Mai napig keresem a megfejtést. Valószínűleg azért beszélhettek nekem ilyen sokan őszintén a félrelépéseikről, mert végre tét nélkül kiönthették a lelküket egy idegennek, az inkognitójuk maximális védelme mellett. Mindemellett izgatta a fantáziájukat az a lehetőség, hogy egy megjelenő könyv részesei lehetnek, és sokak számára tanulsággal szolgálhat a történetük. Közben azt is szeretném gondolni magamról, hogy bizalomgerjesztő vagyok.

Milyen tanulságokat sikerült megfogalmaznod a történeteket gyűjtögetve és írás közben?

Nem véletlenül lett az a könyv mottója, hogy „A vágy általában sokkal erősebb, mint a túlélési ösztön.” – Ezért bukunk le, vagy éppen bukunk el a párkapcsolatainkban. Mindeközben van egy finom játéka ennek a motívumnak, mert megdöbbentő volt azzal szembesülni, hogy nem gaz, csaló félrelépőkkel beszélgettem, akik aljas szándékból átverik és megalázzák a párjukat, hanem a félrelépés sok esetben az életben maradás, a testi-lelki-szellemi egyben maradás, és egészség záloga. A könyv másik mottója az lett, hogy a megcsalás az esetek többségében az elhidegülésből fakad.

Az interjúalanyokkal beszélgetve és a történeteket írva azt próbáltam megfejteni, hogy kit mi motivál a félrelépésre, vagyis a párok, és annak tagjai mikor és miként jutnak el az elhidegülés állapotába. A napokban kezembe került egy női magazin, amiben egy amerikai párkapcsolati terapeuta nagyon tanulságosan úgy fogalmazott: soha nem szabad elfelejteni, hogy minden, amit a házasságunkban, a párkapcsolatunkban teszünk, az már mind az előjáték része. A Magyar szeretőkből többek között az is kiderül, hogy az előjáték részeként mi mindent és hogyan szúrhatunk el, aminek súlyos következményei lehetnek.

Athenaeum 180
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
További Újdonságok
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
további újdonságok »
Kiemelt Ajánlatok
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...