Szerkesztőségi anzix 7.
Let’s kifli. Kicsit személyes a sztori. Kovács Esztert mint Csapody Kinga (: a feleségem) barátnőjét ismertem meg, a veszprémi Sport kocsmában találkoztunk először (micsoda velős pirítóst adnak ott, te jó ég, szinte megszólal!).

Eszter akkor már évek óta Londonban élt, és a magyar szakos diplomájával, ahogy ő mondta, kávét főzött. Leginkább Kingán keresztül hallottam később a történeteit, azt is, hogy az angol fiúja Let’s kifli! felkiáltással invitálja őt aludni (mármint, gondolom, kifliben aludtak – kis kifli, nagy kifli). Kinga szeretett volna könyvet a kivándorlásról, végül én kértem fel Esztert egy éve, és akkor már egész sorozatban gondolkodtam… London, New York, Berlin, mindig más szerzővel.

Fiatalok, egzisztenciális kényszerből vagy előrelépési reményekkel külföldre költöznek, munkát vállalnak, és az új kulturális környezetben rendezik be az életüket. Idegenként, idegenben. Miközben az ember mindig otthont keres, helyet is, ahol élhet, társadalmi környezetet is, amiben jól érzi magát, és egy idő után olyan fészket is, ahová családot alapíthat. Milyen lehet idegenben élni? Mivel jár? Milyen előnyökkel, milyen korláto(zottságo)kkal? És a honvágy? És a gazdag élet? És tényleg gondtalan? Mit csinál ott kint egy magyar, amikor épp nem a munkában robotol? Robotol egyáltalán?

Azt gondoltam, a Let’s kifli majd egyszerű történetmesélős kötet lesz – egzotikum, beilleszkedés, sorskérdések. Elégedett lettem volna akkor is, ha ennyi ez a könyv. És mégis, elmondhatatlanul örültem, amikor a szerkesztőjétől, Peiker Évitől megkaptam a kész kéziratot. Egy érzékeny lány mesél a Let’s kifliben, nem a kultúraváltásról direktben, hanem az életről, a társkeresésről, hangulatokról, a kis jelenetekről, részletekről, és a nagy kérdésekre adott válaszokról is, a megtalált fiúról, a megélt boldogságról, a gyomrot összeszorító kétségekről. Mesél arról, amik vagyunk. És, igen, a háttérben, kulisszaként ott van a kivándorlás is meg London, a nagy fánk, és benne a pici magyar lány, elbizonytalanodva néha – de el nem veszve soha. Szép történet, igazán! Az ilyen könyvek végén mindig azt érzi az ember, hogy kár. Kár, hogy nincs tovább.

 

SZTB

Athenaeum 180
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
További Újdonságok
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
további újdonságok »
Kiemelt Ajánlatok
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...