Szerkesztőségi anzix 7.
Let’s kifli. Kicsit személyes a sztori. Kovács Esztert mint Csapody Kinga (: a feleségem) barátnőjét ismertem meg, a veszprémi Sport kocsmában találkoztunk először (micsoda velős pirítóst adnak ott, te jó ég, szinte megszólal!).

Eszter akkor már évek óta Londonban élt, és a magyar szakos diplomájával, ahogy ő mondta, kávét főzött. Leginkább Kingán keresztül hallottam később a történeteit, azt is, hogy az angol fiúja Let’s kifli! felkiáltással invitálja őt aludni (mármint, gondolom, kifliben aludtak – kis kifli, nagy kifli). Kinga szeretett volna könyvet a kivándorlásról, végül én kértem fel Esztert egy éve, és akkor már egész sorozatban gondolkodtam… London, New York, Berlin, mindig más szerzővel.

Fiatalok, egzisztenciális kényszerből vagy előrelépési reményekkel külföldre költöznek, munkát vállalnak, és az új kulturális környezetben rendezik be az életüket. Idegenként, idegenben. Miközben az ember mindig otthont keres, helyet is, ahol élhet, társadalmi környezetet is, amiben jól érzi magát, és egy idő után olyan fészket is, ahová családot alapíthat. Milyen lehet idegenben élni? Mivel jár? Milyen előnyökkel, milyen korláto(zottságo)kkal? És a honvágy? És a gazdag élet? És tényleg gondtalan? Mit csinál ott kint egy magyar, amikor épp nem a munkában robotol? Robotol egyáltalán?

Azt gondoltam, a Let’s kifli majd egyszerű történetmesélős kötet lesz – egzotikum, beilleszkedés, sorskérdések. Elégedett lettem volna akkor is, ha ennyi ez a könyv. És mégis, elmondhatatlanul örültem, amikor a szerkesztőjétől, Peiker Évitől megkaptam a kész kéziratot. Egy érzékeny lány mesél a Let’s kifliben, nem a kultúraváltásról direktben, hanem az életről, a társkeresésről, hangulatokról, a kis jelenetekről, részletekről, és a nagy kérdésekre adott válaszokról is, a megtalált fiúról, a megélt boldogságról, a gyomrot összeszorító kétségekről. Mesél arról, amik vagyunk. És, igen, a háttérben, kulisszaként ott van a kivándorlás is meg London, a nagy fánk, és benne a pici magyar lány, elbizonytalanodva néha – de el nem veszve soha. Szép történet, igazán! Az ilyen könyvek végén mindig azt érzi az ember, hogy kár. Kár, hogy nincs tovább.

 

SZTB

Máramarosi Lili, Szabó Tibor Benjámin (szerk.)
Az Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben "Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára" címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl,...
Frank Schätzing
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét:...
Jonas Jonasson
Fordította: Kúnos László
Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius...
Jodi Picoult
Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ