A költőnő versei testekre írva jelennek meg hazánk egyik legismertebb fotósának képein, ily módon tehát a testiség, az irodalom és a fotóművészet különös elegyét képezik. A kiállítás megnyitója egyúttal könyvbemutató is volt, ugyanis a versek és a képek már kaphatók az Atheneum Kiadó gondozásában megjelent Testreszabás című albumban.
Viola Szandra táncosok segítségével egy különleges testvers-performansszal kedveskedett az érdeklődőknek a kiállítással egybekötött könyvbemutatón. A versek egyes részletei a költőnő és a többi fellépő testén jelentek meg, sőt, Könyv Katalin Barcsay-díjas festőművésznek köszönhetően a szöveg egy részlete a performansz közben született meg, vagyis jelen esetben íródott a táncosok testére.
A kiállítást Petőcz András, költő, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke nyitotta meg, aki beszédében méltatta Viola Szandra és Nánási Pál közös munkáját. Elmondta a meztelenség valamiért mindig botrányt jelent: ma éppúgy mint harminc évvel ezelőtt vagy még régebben, de ezek az alkotók a meztelenséget, a testet felemelték egy magasabb, művészi szintre.
Nánási Pál a könyv egyik alkotója is ezen az estén vehette először kezébe a könyvet.
- Rendkívül jó érzés ezt a kötetet a kezembe fogni. A mai világban ritkán találkozunk a képekkel ilyen szép, tárgyiasított formában, ezért nagyon fontos számomra, hogy most a kezemben tarthatom a kötetet, és így láthatom újra a képeket – mondta Nánási Pál. – A fotózás maga is más volt, mint a többi, nem kötöttek olyan erős szabályok az alkotásban, mint amit egyébként a megrendelők tőlem elvárnak. Nagyon élveztem a közös munkát Szandrával és a többiekkel.
- Régóta tervezgettem ezt az albumot és a kiállítást, és nagyon örülök, hogy mindez végre valósággá válhatott. A kiállítással és a kötettel arra kerestük a választ, hogyan játszhat szerepet a női és férfi test a költészetben és a vizuális megjelenítésben, valamint hogyan lehetséges hiperművészetet megalkotni a képzőművészet, költészet, fotó illetve a tánc elegyítéséből- mondta Viola Szandra.
A fotózások során többek között Könyv Katalin Éva, Barcsay-díjas festőművész írta fel a verseket a különleges vásznakra: az emberi testekre.
- Mindig is szerettem a testfestést, egészen különleges dolog emberi testekre, és nem élettelen tárgyakra alkotni. Nagyra tartom azt a hitet, amivel az alkotók nekiálltak ennek a munkának, és őszintén örülök, hogy végre valósággá válhatott a kiállítás és az album.
A kiállítást december 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők a VAM Design Centerben, a kötet pedig már megvásárolható a könyvesboltokban és megrendelhető a Líra online felületén, az alábbi linken:
http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/testreszabas
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|