A legújabb kötet, bár egy izgalmas korban, izgalmas helyen játszódik, inkább elmélkedések füzére, mivel semmilyen cselekmény nem kapott helyet benne. 1099. július 14-én egy görög férfi - aki Koptnak nevezi magát, és aki pár hónappal korábban, az éhhalál szélén állva tért be Jeruzsálembe - a város lakóinak tart beszédet. A főtéren keresztények, muszlimok és zsidók gyűlnek össze, hogy hallgassák őt, kérdésekkel bombázzák. A lakók háborúra készülnek: a kereszteseket akarják megtámadni, de Kopt nem lelkesítő beszédet intéz hozzájuk, sokkal inkább a saját magunkkal vívott harcról mesél, az érzésekről és jelenségekről, amelyek végigkísérik egész életünket. Szavait lejegyezték, szájhagyomány útján tovább éltek, így leltek rá közel egy évezreddel később az accrai kéziratra, amelyek hosszú évszázadok múltán is időtálló gondolatokat tartalmaznak.
Tehát jelen esetben nem egy regényt, hanem kisebb esszék füzérét kapjuk, amelyeket Kopt személye kapcsol össze. Minden egyes kérdést valamely lakó teszi fel, amelyet a férfi igyekszik megválaszolni. Így többek között szó esik a háborúról, a fegyverekről, a szerelemről, a magányról, a szexről, az idő múlásáról és a boldogság kereséséről. Az accrai kézirat műfajilag és élvezhetőségi szinten egyaránt leginkább és a között helyezkedik el. Nem annyira kidolgozott és sokszínű, mint utóbbi, de jóval élvezetesebb, összefüggőbb, érthetőbb, mint a kézikönyv. A kötet alcímének el tudnám képzelni a "Paulo Coelho füveskönyve" feliratot, mivel engem részben Márai hasonló gyűjteményére emlékeztetett. A szerző ugyanis nem tesz mást, mint az egyes emberek által feltesz egy kérdést, ami egy bizonyos állapotra, érzésre vonatkozik, Kopt (vagyis Coelho) pedig a saját szavaival válaszolja meg azokat.
A szerző rajongói nem fognak csalódni az új kötetben, noha igazából azokat a dolgokat írja le újra, amelyek eddig a regényeiben szerepet kaptak. Ami viszont újdonság, hogy Coelho életszemlélete az évek során folyamatosan változik (mint mindannyiunké, természetesen), ezért érdekes megnézni, hogyan vélekedik ugyanarról a dologról egy jó tíz évvel korábbi és mostani írása kapcsán. Azért nem ezt a kötetet ajánlom elsőként az íróval csak most ismerkedőknek, mert elveheti a kedvét a további művektől, hiszen egy teljes szokatlan történetmesélést választott jelen esetben.
Remélem, jövőre már tényleg egy régebbi regénye lát napvilágot magyarul, az én vágyam még mindig a Maktub vagy egy új kiadású Az ötödik hegy.
Értékelés: 10/8
A kötet április 18-án a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg!
Forrás: http://konyvkritikak.blog.hu
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|