Jonas Jonasson még januárban adott interjút a Könyves Magazinnak. Ebben elmondta, hogy vagy húsz cég érdeklődött a regény megfilmesítése iránt, végül Felix Herngren rendező lett a befutó (a képen háttal áll, feketében), akiben – az író megfogalmazása szerint – „megvan az a finom humor, ami szerintem ehhez a történethez passzol”.
A százéves… leginkább egy időn és téren átívelő road-regényként jellemezhető, melynek hőse, Allan Karlsson, egy szép napon úgy dönt, hogy nem asszisztál a századik születésnapja megünnepléséhez, és meglép az öregek otthonából. A jelen zűrzavaros történéseivel párhuzamosan (röviden legyen elég annyi, hogy hősünket és útja során hozzácsapódott hasonszőrű társait az események ismeretében nem túl meglepő módon a rendőrség mellett a Never Again nevű bűnbanda tagjai is szívesen a kezük közé kapnák) felvillannak Allan életének legfontosabb epizódjai.
Így például az, amikor megmenti Franco tábornok életét, az amerikaiakat hozzásegíti az atombombához, leleplez egy kémet, majd később ő maga is annak áll, végül bevezeti Nixon elnököt az indonéz típusú politizálás rejtelmeibe. És miközben diktátorok, elnökök és egyéb potentátok fogadják a bizalmukba, az apolitikus robbantás-szakértő tulajdonképpen nem akar mást: csak néhány pohár jóféle pálinkát.
A regényben azonban nem csak pálinkát iszogatnak, hanem magyar pezsgővel is ünnepelnek, sőt, szerepel benne egy svéd versike is, amely a magyar bort dicséri. Amikor arról faggattuk, volt-e bármiféle különleges élménye, tapasztalata a magyar italokkal kapcsolatban, Jonasson ezt felelte: „Nem mondhatnám, kivéve, hogy szeretem a tokajit”.
A filmet, melyben a százévest a svéd Robert Gustafsson játssza, a tervek szerint jövő decemberben mutatják be.
Forrás: Könyves Blog (2012.10.22.)
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|