Munkamániások - szalonképes szenvedélybetegek
A munkamánia mint szenvedélybetegség csak a legutóbbi
évtizedekben öltött tömeges méreteket.
Szalonképességét az adja, hogy egészen odáig
hajlamosak vagyunk szemet hunyni felette, amíg csupán
az egyén személyiségjegyeit változtatja meg. Akkor
válik elviselhetetlenné, amikor tönkreteszi a családi,
baráti kapcsolatokat, sőt, legvégül magát a
munkavégzést is hátrányosan befolyásolja.
Barbara Killinger kanadai pszichológus szerint e
szenvedély gyökerét a túlzott bizonyítási és
sikervágyban kell keresni, hiszen meg kell felelni a
társadalom, a gazdasági élet és a család elvárásainak.
A szerzőnő aprólékosan leírja azokat a tapasztalatait,
amelyeket a munkamániások terápiája során szerzett,
részletesen elemzi a jelenség okait, végül pedig olyan
megoldásokat ajánl, amelyekkel helyre lehet állítania
belső lelki egyensúlyt, és önképzéssel rávezeti
olvasóját arra az útra, amely egészségesebb
életvezetést eredményez otthon és a munkahelyen
egyaránt. Nem véletlenül hirdették úgy már az eredeti
könyvet is, hogy `a társas kapcsolatok megmentésének
kötelező olvasmánya.`
A munkamániának nincs egzakt mennyiségi
kifejeződése, mint az alkoholfogyasztásnak vagy a
dohányzásnak. Éppen ezért a könyv mindenkori olvasóját
annak latolgatása tartja végig izgalomban, hogy a
munkamánia jeleit milyen mértékben fedezi föl önmagán,
avagy milyen meggyőződéssel tudja magától elhessegetni
annak még a gondolatát is, hogy ő maga munkamániás
volna.