Hasszan Hadzsi chef, a középkorú párizsi étteremtulajdonos életének története családja mumbai-i kifőzdéjében kezdődött, melynek udvarában rotyogott a kadai, zsírpapíron sorakoztak a szamoszák, tandooriban sült a rák és a marinált padlizsán. Édesanyja halála után a hatalmas és lármás Hadzsi család, élükön az apával, aki tisztában lévén saját korlátaival, úgy dönt, hogy elmélyíti a világról való tudását: három használt Mercedesszel bejárja és végigeszi Európát. A sors a francia Lumiere városka határában szól közbe: autóik egy szolid panzió és egy üresen tátongó kastély előtt robbannak le. A család hamarosan megnyitja indiai éttermét: a finom panzióval szemben egy hatalmas fa elefánt fogadja a vendégeket, s hindusztáni klasszikus zene üvölt sercegve a hevenyészett hangfalakból. Madame Mallory, a francia konyhaművészet nagyasszonya, a panzió tulajdonosa és éttermének vezetője kis híján szívrohamot kap, amikor felfedezi az ösztönös tehetséggel rendelkező tinédzser szakácsot az indiai étterem konyhájában. A dörzsölt ám nagyszívű családfő, Abbasz Hadzsi és a dölyfös francia szakácsasszony, Mme Mallory háborúja örökre meghatározza Hasszán életét.

Az Andreas-lányok könyveken és történeteken nevelkedtek. Édesapjuk, a különc Shakespeare kutató szinte mindent versben fogalmaz meg, három lányát pedig a nagy drámaíró műveinek szereplőiről nevezte el: Rose (Rosalinda - Ahogy tetszik), Babb (Bianca - Makrancos Kata) és Cordy (Cordelia - Lear Király). Amikor kiderül, hogy édesanyjuk rákos, a lányok visszatérnek a csendes egyetemi városkába és a szülői házba, hogy segítsenek. Vagy inkább azért, hogy lelki sebeiket ápolják és felejtsenek? Rose egyetemi tanár, a család támasza, élő lelkiismerete. Ha végre össze tudná szedni a bátorságát, párjával együtt Angliában kezdhetne új életet. Babb fiatalon a csillogó New Yorkot választotta, ám most boldogtalan és kiégett. Vajon milyen szörnyű titkot rejteget? Cordy évek óta egyik városból és egyik kapcsolatból a másikba sodródott, végül a hirtelen rá szakadó anyaszerep elől haza menekül. Képes lesz-e gyermekéért felelősséget vállalni? Rádöbbennek, hogy a szülővárosuk, ahonnan fiatalon pánikszerűen elmenekültek, többet jelent számukra, mint azt korábban gondolták. Szembesülnek azzal, hogy nélkülözhetetlenek egymás életében, s a jövőjüket meghatározó döntéseket együtt könnyebben hozhatják meg. Hamarosan felfedezik, hogy szülővárosuk, ahonnan fiatalon elmenekültek, sokkal több lehetőséget tartogat, mint ahogy évekkel ezelőtt gondolták. Rádöbbennek, hogy nélkülözhetetlenek egymás számára; s a jövőjüket meghatározó, fontos döntéseket is könnyebb egymást segítve meghozni.

Katherine Patterson egyedül neveli kislányát. Csak pár év telt el azóta, hogy középiskolásként, a sajtó zaklatásai elől menekülve, nevet változtatott, s nagynénjéhez költözött. Az új iskolában igazi kívülállóként mozog, de barátokra vágyik. Az iskola nagyhangú, életvidám sztárja Alice Katherine legnagyobb meglepetésére elhívja őt a szülinapi bulijára. Hamarosan elválaszthatatlanok lesznek, s ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a lány elmeséli Alice-nek, hogy kicsoda is ő valójában: évekkel korábban húgát, aki nagy zenei tehetségnek számított, és aki a család kedvence volt, brutálisan meggyilkolták, s Katherine felelősnek érzi magát húga haláláért. Ám amikor újdonsült barátnője együttérzés helyett manipulálni kezdi őt és az érzéseit, Katherine felfedezi: a lány nemcsak nagylelkű és elbűvölő tud lenni, hanem kifejezetten durva és aljas is. Egyre több furcsa titokra derül fény Alice-szel kapcsolatban. Mikor pedig Katherine más barátokat is talál, sőt, új párjával családalapításba kezdenek, megtapasztalja, hogy Alice nem tűri, ha kihagyják valamiből, s a bosszúja halálos is lehet...

A kissé önbizalom-hiányos Jane Alcott a nagyvárosi szinglik táborát gyarapítja. Kissé belefáradt már a vakrandikba az olyan férfiakkal, akik heverőt tartanak a furgonjuk hátuljában. Jane kettős életet él: nappal a belevaló Seattle Chinooks hokicsapatáról - elsősorban hírhedt kapusukról, Luc Martineau-ról - tudósít, éjszaka ír: álnéven ,,Cicamaca" botrányos kalandjait szövi... és indítja be minden férfiolvasó fantáziáját. Amióta az eszét tudja, Luc megszállottan dolgozik a sikerért. Még csak az kéne, hogy egy éles nyelvű, tenyérbe mászó újságírónő vájkálni kezdjen a múltjában és feldúlja az életét! De amint a szürke kis nő lecseréli fekete ruháit egy lélegzetelállító vörös estélyire, Luc rájön, hogy Jane-ben több rejlik, mint az első látásra gondolta. Lehet, hogy itt az ideje kockáztatni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy kiderüljön...

A regény főhőse egy tehetséges fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási bonyodalomba keveredik. Vele akarják ,,tudományosan hitelesítetni" hogy a montemaggiói várkastély pincéjében elhelyezett, frissen restaurált képeket Ambrogio de Predis, Leonardo da Vinci kortársa festette a kastély hajdani tulajdonosairól, a Galleraniakról. Érdy Loránd, aki éppen Leonardóval és körével foglalkozik, nem teljesen gyanútlan, mégis majdnem kelepcébe esik. A friss kézjegy, a különböző eredetre valló stíluseltérések nyugtalanítják, de képtelen arra, hogy a kastély új tulajdonosával, a nagy formátumú szélhámossal saját erejéből szakítson, s visszatérjen korábbi munkájához, a fegyelmet és aszkézist igénylő tudományos kutatáshoz. Végül szigorú és példás emberségű professzora az újságok reklámcikkeiből értesül a gyanús kalandról, s leutazik Olaszországba, hogy tehetséges tanítványát megmentse a tudománynak. A lombard kastély-t, mely 1941-ben jelent meg először, nemcsak a művészettörténeti ,,rejtvényfejtés" logikája és izgalma teszi érdekessé, hanem a tudomány becsületét és a saját jövőjét kockáztató főhős vívódása és belső drámája is.

A trilógia első kötetében (A vérző Hold szerelmesei) a hytannicai Alera hercegnő apja parancsára feleségül megy az arrogáns Seldorhoz, pedig esküdt ellenségébe, a cokyriai Narianba, a rejtélyes és kiszámíthatatlan idegenbe szerelmes. Seldorból jó király válik, de Alera még mindig Nariant szereti. A háború pusztító erejű, és Alerának meg kell tanulnia erősnek mutatkozni, bátorítani a népet, megvédeni a családját és a barátait. Amikor a cokyriaiak elözönlik az országot, a királyi család a hegyekbe menekül. Seldor súlyosan megsebesül, és hogy megmentsék alattvalóikat, a királyi pár kénytelen tárgyalni a gonosz hadúrral. A találkozóra Alera királynőnek kell elmennie, ahol nemcsak a hadúrral, hanem Nariannal is találkozik és fény derül a cokyriaiak varázslatos erejének titkára, és magyarázatot kapunk arra is, hogy mi történt Londonnal, Alera testőrével és hű barátjával, mi volt az a félreértés, ami miatt száműzték Hytannicából.

Új-Mexikói Terület, 1873. Egy idegen támolyog be a sivatagi kisvárosba, Absolutionba: a sivatag közepén ébredt, és semmire sem emlékszik a múltjából. Az egyetlen nyom egy rejtélyes bilincs a csuklóján. Hamarosan rájön, a városka lakói nem szívlelik az idegeneket, és amíg parancsot nem kapnak a vasöklű Dolarhyde ezredestől, egy lépés sem mernek tenni. A város rettegésben él.
Absolution azonban csak akkor tudja meg, mi az igazi rettegés, amikor szörnyek törnek rá az égből. Hirtelen a kőrözött idegen lesz a városka lakóinak egyetlen reménye. A szikár és reményvesztett martalóc lassacskán emlékezni kezd, és rájön, hogy a birtokában van egy titoknak, amely esélyt adhat a városnak a földönkívüliek ellen...

A Vasember rendezőjének új filmje a 2011-es nyár moziszenzációja, mely a klasszikus westernt ötvözi a sci-fivel, bámulatosan eredeti módon.

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket.<br>
Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát.
Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik. ...

Egy doboz, benne egy levél, egy arab írás a legendás tuareg királynőről és egy antik ezüst amulett - Isabelle-re ezt hagyja régész édesapja, és figyelmezteti: ne bolygassa a múltat! A londoni adótanácsadó cégnél dolgozó határozott és kemény lány nem tud ellenállni az amulettből áradó erőnek, és Marokkóba utazik. Egy tuareg férfi segítségének köszönhetően szembesül a ténnyel, hogy az amulettbe rejtett írást már csak a sivatag végtelen homokdűnéi között élő nomád tuareg törzsek öregjei tudják elolvasni. A hozzájuk vezető út azonban életveszélyes, hiszen a nomádok évtizedek óta küzdenek kultúrájuk fennmaradásáért, és állandó harcban állnak az állam katonáival. A Szahara forró homokjában Isabelle nemcsak az amulett titkát fejti meg, hanem rátalál párjára, felfedezi valódi származását és hozzájut igazi örökségéhez is. A kötet irodalomjegyzéke <a href="http://kiadok.lira.hu/media/kiadok/athenaeum/szerelemamulett_ir.pdf" target="_blank"><strong>itt</strong></a>.

Michelangelo Merisinek vagy Amerighinek - akit Caravaggio néven ismert meg a világ - kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16-17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra.