`Magyarország, amely uniós tagságának első két évét ebben a hangulatban és politikai szituációban tapasztalta meg, érdekes helyzetbe került. Diplomatáinak, minisztereinek, képviselőinek e nehézkes helyzetben kellett megérteniük a szervezet működését, megtanulniuk, hogyan tudják az ország hasznára fordítani. A jelen könyv ennek az időszaknak, az új Európai Unió és új tagjai első két évének történetét szeretné bemutatni három brüsszeli történeten keresztül, amelyeket újságíróként követtem végig.` (A szerző)

A könyv az első kísérlet egy társadalomtudós részéről arra, hogy átfogóan elemezze a cigányoknak (romáknak), Kelet-Európa legkiterjedtebb etnikai kisebbségének korszakos problémáit, kapcsolatrendszerét a térség államaihoz és társadalmaihoz. A szerző összehasonlító elemzéssel vizsgálja a cigányság társadalmi-gazdasági és politikai marginalizálódását, illetve a hatalom hozzájuk való viszonyát hét évszázad és hét kelet-európai ország történetében. Rávilágít azokra az okokra, miért kerültek a romák állandóan a társadalmi, gazdasági és politikai hierarchia legaljára - tekintet nélkül a történelmi korszakra és földrajzi elhelyezkedésre. Zoltan Barany megmagyarázza, miért él bizonyos nosztalgia számos romában a szocialista korszak iránt: a posztkommunista társadalmi-gazdasági átalakulás végzetes következményekkel járt a romák életfeltételeire az elmúlt évtizedben. Bemutatja a cigányság politikai mobilizálódásának következményeit, a nemzetközi szervezetek és a cigányszövetségek kormányokra gyakorolt hatását. A magyarországi romák politikai aktivitását illetve a rendszerváltás utáni magyar kormányok cigánypolitikáját a leginkább elismerésre méltóak közé sorolja a szerző, aminek annál nagyobb az értéke, mivel (az egész közép-kelet- európai térség jó ismeretében ugyan, de) jelentős távolságból, Amerikából foglalja össze a cigányság történetét, társadalmi problémáit. Az úttörő jelentőségű szociológiai, politológiai munka nagy hatással lehet a politológusok, szociológusok, történészek, etnikai kérdésekkel foglalkozók - mind a roma, mind a nem roma értelmiség - munkájára, de az érdeklődő nagyközönség figyelmére is joggal számíthat.

A jugoszláv helyzet megértéséhez sokoldalú
vizsgálódásra van szükség (ha meg lehet érteni
egyáltalán...). Szlavoljub Gyukics szerb újságíró
ebben a könyvében elsősorban a személyiség szerepét
vizsgálja: arra keres választ, hogy a párt- és
államelnök Szlobodan Milosevics, valamint felesége,
állandóan változó vezetői gárdája milyen szerepet
játszott a délszláv népek sorsának alakulásában,
Jugoszlávia felbomlásában. Gyukics politikai pamfletje
óriási tényanyagot dolgoz fel, s azt módszeresen,
szellemesen, olvasmányosan tárja elénk. Nem mehetünk
el az események mellett érzéketlenül, hiszen tőlünk
néhány száz kilométerre történtek az ezredvégi
Európához nem méltó események. Az sem véletlen, hogy
Szlobodan Milosevics az egyetlen mai államfő, akinek a
hágai Nemzetközi Bíróság előtt kell felelnie tetteiért.

Kakuk György jogot végzett, tagja volt a nemzeti
kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizott-ságának.
1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től
a Magyar Televízió és a Ma-gyar Rádió munkatársa. 1995-
től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998-
tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ
diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset
tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre.
A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet
bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a
sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban,
abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO-
támadás is zajlott. Kakuk sokat beszélgetett
vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb
emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát
kutatta a beszélgetések során, ezt egé-szítette ki
történelmi, etnikai magyarázatokkal.