Űrutazások, klónozás - lassan mindkettőt természetesnek tekintjük, de ahhoz még mindig nem vagyunk elég bátrak, hogy alámerüljünk saját bensőnk mélységeibe. A fény harcosának kézikönyve épp ilyen utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére.A gyűjtemény rövid elmélkedések füzére, és arra emlékeztet bennünket, hogy mindannyian a fény harcosai vagyunk. Harcosok, akik képesek meghallani a szív csendjét és félelem nélkül megbirkózni a nehézségekkel. Akiknek időnként szükségük van a megállásra, a befelé fordulásra, hogy újra derűvel és kitartással szemlélhessék az életet. Akik észreveszik a mindennapi élet apró csodáit. Akik tudják, hogy megéri hinni, hiszen minden vereségre két győzelem jut.

Ha az `orvosmeteorológia` szót halljuk rádióban, tévében, arra gondolunk: már megint jön valami front, fájni fog a fejünk, idegesebbek leszünk, esetleg kiújul a hátfájásunk, erősödnek reumatikus panaszaink, elalszunk a volán mellett. Újabban az erősödő légszennyezettség, a globális felmelegedés, az egyre szélsőségesebb időjárás okozta félelmeink mind `benne vannak a levegőben`. Tudjuk, hogy gyógyító hatása van a hegyvidéki környezetnek, a barlangok levegőjének, a közkedvelt itthoni és külföldi vízi gyógyfürdőinknek. De gondolunk-e arra, hogy ugyanazon meteorológiai események egészen másképp jelentkeznek falun és városban? Hogy nemcsak a napsugárzás, hanem a mesterséges légköri sugárzás - származzék az a mikrohullámú sütőtől, a mobiltelefontól vagy más forrásból - is károsíthatja szervezetünket? A felkészült szerzőgárda kötetében nemcsak ezek a kérdések kerülnek terítékre, hanem olvashatunk arról is, miként vélekedtek elődeink az időjárás emberre gyakorolt hatásairól, miképpen élnek bennünk, mítoszainkban, irodalmi alakjainkban az időjárási tényezők: a napsütés, a szél, a vihar.

A spanyol szerzőpáros könyve méltó párja Dan Brown Da
Vinci-kódjának: egy újabb izgalmas, misztikus
elemekkel átszőtt kultúrtörténeti thrillerregény...
A 20. század eleji Barcelona növekszik, a modernizmus
szelleme ellenállhatatlan hatással van a sötét oldal
híveire. A szabadkőműves páholyok, a titkos
társaságok révén a város az ezotéria központjává növi
ki magát. Antonio Gaudíról, az építészről pedig
kiderül, hogy a Moria-lovagok nagymestere és egy
évezredeken átívelő jóslat kulcsfigurája. A
szabadkőművesség egy elfajzott ága azonban mindvégig
a háttérben munkálkodik. Gaudí élete kockáztatásával
adja tovább utódjának a kereszténység legnagyobb
titkát, melynek őrzésére a lovagok felesküdtek.

A nagysikerű Ui.: Szeretlek írónője ebben az elbűvölő regényében két gyerekkori jó barátról mesél, akikkel a végzet furcsa játékot űz... Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és egy életre szóló véd- és dacszövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve...A sors fura szerzet: újra és újra elválasztja egymástól Rosie-t és Alexet, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de az a varázslatos kötelék, ami összekötötte őket, életük minden öröme és bánata közepette megmarad. Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?

A világszerte méltán népszerű írónő új regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes- e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak saját magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem elég okosan szeretjük őket, és így nem is tudjuk megvédeni őket se maguktól, se a világtól? Jodi Picoult számtalan nyelvre lefordított művei közül korábban magyarul megjelent A nővérem húga (2006) és az Elrabolt az apám (2007); mindkettő az Athenaeum 2000 Könyvkiadó gondozásában.

A Márai-véletlen olyan kiszámíthatatlan és izgalmas
könyv, mint A Da Vinci-kód, s úgy futnak össze benne
a szálak, mint Agatha Christie regényeiben. A szobrok
láthatatlan hatalma gyökeresen megváltoztatja a
szereplők életét, legyenek korábban szörföző
egyetemisták vagy démonikus műtárgykereskedők,
éljenek akár a múltban, akár a kiismerhetetlen
Amerikában.

Gótikus fantasytörténet a jó és a rossz harcáról: a
főszereplő ikerlányok óriási hatalommal rendelkeznek,
de ellentétes oldalra kerülnek, és kezdetét veszi az
üldözés. A rajzok részletesen kidolgozottak, a
történet nyelvezete pedig illeszkedik a középkori
hangulatú világhoz.

A biológus, antropológus és pszichológus végzettségű szerző tudományos alapossággal, ugyanakkor olvasmányosan megírt művéből az olvasó megtudhatja: miért fontos az alvás, milyen élettani hatásai lehetnek az alváshiánynak, milyen alvási alkathoz tartozik, tehát mennyi alvásra van szüksége, illetve többek között azt is, hogy szenved-e valamilyen alvászavarban.

Középkori, alkimista gyökerekből táplálkozó, de modern korban játszódó, misztikus történelmi krimi. Egy régészprofesszor elveszett történelmi ereklyéket keres. Kutatásai során összefüggéseket fedez fel a középkori misztika és a Szent Korona története között. Talál egy alkimista kódexet, melynek segítségével misztikus utazásra indul a középkorba, ám nem sokkal ezután meggyilkolják, de a hajsza folytatódik. A magyar királyok, különösképpen Mátyás király rég elfeledett szellemisége távolból is hatással van a jelenkor eseményeire. Fordulatos, izgalmas, magával ragadó, több helyszínen, titkos barlangjáratokban, földön-vízen- levegőben játszódó történet.

Gyönyörű kiállítású interjúkötet, melyben nagy becsben tartott munkaeszközökhöz, egyszerű formájú vagy éppen giccses tárgyakhoz fűződő viszonyukról vallanak közéleti és televíziós személyiségek (Fábry Sándor, Réz András, Antal Imre), neves pszichológusok (Popper Péter, Csernus Imre, Ranschburg Jenő), népszerű költők (Karafiáth Orsolya, Parti Nagy Lajos) és neves művészek (Dőry Virág, Vészabónoémi, Eperjesi Ágnes, Bak Imre).