A trilógia első kötetében (A vérző Hold szerelmesei) a hytannicai Alera hercegnő apja parancsára feleségül megy az arrogáns Seldorhoz, pedig esküdt ellenségébe, a cokyriai Narianba, a rejtélyes és kiszámíthatatlan idegenbe szerelmes. Seldorból jó király válik, de Alera még mindig Nariant szereti. A háború pusztító erejű, és Alerának meg kell tanulnia erősnek mutatkozni, bátorítani a népet, megvédeni a családját és a barátait. Amikor a cokyriaiak elözönlik az országot, a királyi család a hegyekbe menekül. Seldor súlyosan megsebesül, és hogy megmentsék alattvalóikat, a királyi pár kénytelen tárgyalni a gonosz hadúrral. A találkozóra Alera királynőnek kell elmennie, ahol nemcsak a hadúrral, hanem Nariannal is találkozik és fény derül a cokyriaiak varázslatos erejének titkára, és magyarázatot kapunk arra is, hogy mi történt Londonnal, Alera testőrével és hű barátjával, mi volt az a félreértés, ami miatt száműzték Hytannicából.

A regény főhőse egy tehetséges fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási bonyodalomba keveredik. Vele akarják ,,tudományosan hitelesítetni" hogy a montemaggiói várkastély pincéjében elhelyezett, frissen restaurált képeket Ambrogio de Predis, Leonardo da Vinci kortársa festette a kastély hajdani tulajdonosairól, a Galleraniakról. Érdy Loránd, aki éppen Leonardóval és körével foglalkozik, nem teljesen gyanútlan, mégis majdnem kelepcébe esik. A friss kézjegy, a különböző eredetre valló stíluseltérések nyugtalanítják, de képtelen arra, hogy a kastély új tulajdonosával, a nagy formátumú szélhámossal saját erejéből szakítson, s visszatérjen korábbi munkájához, a fegyelmet és aszkézist igénylő tudományos kutatáshoz. Végül szigorú és példás emberségű professzora az újságok reklámcikkeiből értesül a gyanús kalandról, s leutazik Olaszországba, hogy tehetséges tanítványát megmentse a tudománynak. A lombard kastély-t, mely 1941-ben jelent meg először, nemcsak a művészettörténeti ,,rejtvényfejtés" logikája és izgalma teszi érdekessé, hanem a tudomány becsületét és a saját jövőjét kockáztató főhős vívódása és belső drámája is.

Bánó Attila e kötetében - az Árpád-házi királyok uralkodásától az 1848-49-es szabadságharcig tartó időszakból - azokat a nemeseket és főnemeseket mutatja be, akiknek vitézi cselekedeteiről, háborúkban, csatákban, portyázásokban, párviadalokban való részvételéről hitelt érdemlő feljegyzések, adatok maradtak fenn. Az egyes személyekhez kapcsolódó szócikkek árnyaltabbá teszik a magyar nemességről kialakult képet, és segítik az emlékezést azokra a hősökre, akik a harcokban bátran küzdöttek, s nem rettentek vissza a legnagyobb áldozat vállalásától sem.

Ki ne emlékezne Vitray Tamás legendássá vált tonettszékére a beszélgetős műsoraiból, vagy Rózsa György pohár vizére a Kapcsoltamból? Egri János ,,villamosszékére" az Elmebajnokságból, Dévényi Tibor pontos labdáira a Három kívánságból, Vágó István kis cetlijeire a Van benne valamiből vagy Juhász Elődre és a Zenebutik élő adásainak varázsára? És a bemondókra, a ma már eltűnt szakmára, amelyet Endrei Judit, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József képviselt mindennap a képernyőn? Tőlük akartuk ellesni a divatot, utánozni a frizurát és a beszédfordulatokat. Ők voltak a mai influenszerek előképei, hiszen egy egész ország ízlését, véleményét és gondolkodásmódját befolyásolták a magyar televíziózás aranykorában. Radnai Péter televíziós újságíró húsz meghatározó tévéssel, háttér- és frontemberrel készített interjút a Spektrum televíziós csatorna számára, majd e kötetben ezeket gyűjtötte csokorba. A beszélgetések felelevenítik a ,,királyi" tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai.

A Márai-véletlen olyan kiszámíthatatlan és izgalmas
könyv, mint A Da Vinci-kód, s úgy futnak össze benne
a szálak, mint Agatha Christie regényeiben. A szobrok
láthatatlan hatalma gyökeresen megváltoztatja a
szereplők életét, legyenek korábban szörföző
egyetemisták vagy démonikus műtárgykereskedők,
éljenek akár a múltban, akár a kiismerhetetlen
Amerikában.

2015 márciusában bedőlt a Quaestor. A magyar történelem egyik legnagyobb pénzügyi csalására derült fény. Tarsoly Csaba cégcsoportja a teljes államigazgatás és a politikusok asszisztálásával tüntette el kisbefektetők tízezreinek megspórolt pénzét két évtizeden keresztül, miközben már-már tragikomikusan rossz befektetésekbe ölt bele milliárdokat. Hogy történhetett meg mindez? Hová lett 250 milliárd forint? Miért maradt rejtve a csalás ennyi éven át? Meg lehet úszni egy ilyen ügyet? Kasnyik Márton a 444.hu újságírójaként tárta fel az ügyet. Könyvében végigkövethetjük a Quaestor vezetőinek módszereit, ahogy húsz éven át már-már pánikszerűen küszködtek cégük adósságaival és korábbi szerencsétlen döntéseikkel. Tudták, az összeomlás bármikor bekövetkezhet. Ilyen közelről, ekkora átverést még nem látott a világ.

Jó hírünk van a magyar olvasók számára: Rejtő Jenő a messzi északon, Svédországban reinkarnálódott! Jonas Jonassonnak hívják. Ez a Jonasson pedig nekiállt, és megírta a modern, 21. századi Svejket. Fülig Jimmy szelleme összetalálkozott az egykori cseh bakával, s ennek a találkozásnak frenetikus történetfolyam lett az eredménye.<br /> Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd' nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelentették meg több mint harminc nyelven szerte a világon.

Jó hírünk van a magyar olvasók számára: Rejtő Jenő a messzi északon, Svédországban reinkarnálódott! Jonas Jonassonnak hívják. Ez a Jonasson pedig nekiállt, és megírta a modern, 21. századi Svejket. Fülig Jimmy szelleme összetalálkozott az egykori cseh bakával, s ennek a találkozásnak frenetikus történetfolyam lett az eredménye. Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd' nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelentették meg több mint harminc nyelven szerte a világon.

A 17. század végén járunk. A két szolgálóleányával londoni jövendőbelijéhez tartó szőke angol lány, Alys hajóját kalózok támadják meg. A barbárok a szép szüzet a szultánnak szánják, s Meknészben nagy haszonnal el is adják a háremébe. <br>
Egy nap a rabszolga Núsz-Núsz, a szultán fekete írnoka a gyógyfüvesnél hagyja a szultán főfelesége által rendelt szerek listáját, és amikor visszatér a boltba, a kereskedőt holtan találja. Azonban a valódi bérgyilkos helyett az ártatlan írnokot fogják le. <br>
Alyshez hasonlóan az írnokra is szörnyű sors vár. Szorult helyzetükben egymásnál keresnek menedéket. A fekete szudáni fiú és a fehér angol lány egymásba szeretnek, s együtt szőnek terveket a menekülésre. Ám mielőtt kiszabadulnának az udvari élet poklából, egymásban is kételkedve élnek át pestisjárványt, hárembeli intrikákat, mérgezési kísérleteket és egy dühöngő szultánt, aki a nőket csak szexuális játékszernek tekinti.<br>
Vajon sikerül elkerülniük balsorsukat és megmenekülni a biztos halálból? S milyen élet vár rájuk a fehér Európában?

Egy reggel a tízéves afgán kisfiú egy olcsó pakisztáni szállóban találja magát - egyedül. Miután édesanyja kimenekítette Afganisztánból, magára hagyta - ennél többet nem tehetett érte. A következő öt évet Enaiatollah Akbari Pakisztán, Irán, Törökország, Görögország és Olaszország utcáin tölti. A biztonságosabb jövő és munkalehetőség reményében egyik országból a másikba vándorolt. Isztambulba egy kamion kétrétegű aljába zárva, háromnapos zötykölődés után jutott el - azon kevesek között volt, akik túlélték az emberpróbáló utat. Igaz és hiteles, megríkató és felkavaró történet. Keserűség, cinizmus nélkül, egy igazi mesélő szájából, aki humorral és iróniával fűszerezve számol be arról az öt évről, amit alkalmi munkákból tengődve az utcán töltött.